A végső harc és a folytatás

By: Sasuke

Chapter3:

A csata

Naraku dühös volt, nagyon dühös… Kanna megmutatta neki a tükörben, hogy mi történt…

-         Pont ezt akartam elkerülni… Összefogtak ellenem. Nem baj, bevetem minden erőmet és gonoszságomat ellenük. Én fogok győzni. Nálam van az ékkő is. Ugyan még nem teljes, de így is nagy hatalmat kölcsönöz nekem. Kagura! Készüljetek! Már érzem, hogy közelednek. Nemsokára ideérnek.

Inuyasha és csapata egyre közeledett Naraku kastélyához. Egyszer csak, mintha a semmiből bukkantak volna elő, megjelent Kikiyou, és Ayame.

-         Hallottuk mire készültök. Mi is segítünk!

-         Jó látni, hogy végre nem egymás ellen, hanem egymás oldalán harcoltok… - szólt Kikiyou.

Együtt mentek tovább a palota felé. A mérges gáz már szinte fojtogatta őket. Megjelentek Naraku darazsai is, így Miroku nem használhatta az örvényt… Feltűnt Naraku is Kagurával és Kannaval. Már csak ők maradtak meg a reinkarnációiból, de az ékkő tényleg nagyon erőssé tette.

-         Miért jöttetek bolondok? Azt hiszitek legyőzhettek engem? Már én vagyok a leghatalmasabb szellem. Nálam van a Shikon no Tama.

-         Naraku! Te szemét! Akkor is le fogunk győzni, és végre megszabadul tőled a világ!

-         Inkább adjátok át a többi szilánkot is, így teljes lesz a Szent Ékkő és végre végezhetek veletek, és a hozzátok hasonló söpredékkel is!

Naraku támadásba lendült. A fojtogató gyökerek csak úgy áradtak a testéből. Sango és Miroku próbálkozott elsőként a támadással, de meg sem tudták sebezni a gonoszt. Kouga és Inuyasha sem arattak nagyobb sikert… Sesshoumaruval már valamennyire meg tudta sebezni a gonosz árnyat. Közben Kagura megtámadta a lányokat.

-         Pengetánc!

Kagome, Kikiyou, Sango, és Ayame épp hogy csak el tudta kerülni a halálos csapást.

-         Sárkánytánc!

Az egyik fényes penge egy kicsit megsebezte Kagomét. Kikiyou végre eltalálta nyilaival Kagurát, és súlyos sebet ejtett rajta. Sango a csonttörővel leterítette Kannat. Naraku egyedül maradt, de így sem bírtak vele… Kikiyou elindult felé. Lágyan lépkedett a puha avaron, szinte megállt a levegő. Naraku megfagyott a látványtól. A nő mámoros szemekkel lépett elé, és forrón átölelte. A többiek egy pillanatig azt hitték, hogy átállt Naraku oldalára, de kicsit később rájöttek mire megy ki a játék…

-         Kikiyou mit jelentsen ez? – kérdezte a gonosz.

-         Te vagy az én választottam!

-         De hát… Te Inuyashát szereted…

-         Az már a múlté. Mi soha nem lehetünk egymáséi. Nekem te jelented az igaz szerelmet. Mindketten átkozottak vagyunk. Csak együtt lehetünk boldogok! Ezentúl melletted állok!

-         Hallottad ezt Inuyasha? A papnő is az enyém már, nem csak az ékkő! Lehet, hogy a másik két szolgámat elvesztettem, de vele csak még erősebb leszek. Kikiyou! Végezzünk velük!

-         Rendben, de előbb csókolj meg! Az bizonyítaná, hogy még mindig szeretsz…

Ekkor hátrapillantott a többiekre. Valami nagyon furcsa volt a tekintetében… Érzékien megcsókolta Narakut. Inuyasháék a teljes döbbenet állapotába kerültek. De ekkor…

Kikiyou lassan előhúzott két nyílvesszőt, és Naraku szívébe döfte. Közben egy kiáltás hagyta el az ajkát:

-         MOST!!!

A reakció hirtelen volt és hatásos. Egyszerre támadtak, ki-ki a maga fegyverével. Szétszabdalták Narakut…Az ékkő kiesett a kezéből és Kagome lába elé gurult. Vége volt.

Hirtelen lángörvény borította el a gonosz testét. Kikiyou ott állt a lángok közepén. Nem szólt egy szót sem, de a tekintetéből látszott, hogy búcsúzik. Mindentől és mindenkitől.

Amilyen gyorsan jött az örvény, olyan gyorsan is múlt el… Mindkettőjüket elragadta örökre…

-         KIKIYOU!!! NEEEEE!!! Miért tetted ezt? Nem kellett volna meghalnod!

Inuyasha zokogása elnyomott minden más zajt…

Folytatása következik!